Lakossági felhívás a szabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatban
A 2024. évben is kiemelt figyelmet fordít a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban: Kirendeltség) az illetékességi területén található szabadtéri kockázati helyszínek felderítésére, vizsgálatára, illetve további eddig még nem ismert, de a tűzesetek kialakulását, terjedését tekintve is kockázatot jelentő helyszíneknek a felkutatására. Az OTSZ szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés szabályaira vonatkozóan az alábbi eljárásrendet határozta meg:
I. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai:
− Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
− Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a tűzoltóság állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.
− Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
− A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.
− A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
− Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
− Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
− Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét. Mely bejelentéshez kapcsolódó kérelem minta az alábbi linken keresztül elérhető: BEJELENTŐ LAP
Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés és a lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése csak az alábbiak szerint végezhető:
˗ tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
˗ a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
˗ tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
˗ a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
− A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.
− A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.
− A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.
II. Tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók:
− Tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalmat) állapíthat meg, és hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével (BM OKF). Tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
− A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) közleményt küld az érintett szervezeteknek, országos közszolgálati médiának, és hivatalos honlapján www.erdotuz.hu közzéteszi a tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) szóló
térképet. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a NÉBIH EI hivatalos honlapja mellett tájékozódhat a www.erdotuz.hu weboldalon, az onnan is
elérhető további szakmai honlapokon, amelyek számos egyéb hasznos információval
szolgálnak a szabad területen történő tűzgyújtásról.
− A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély időszaka) megállapítására vonatkozó
körülményeket a NÉBIH EI minden nap értékeli, és egyeztetve a BM OKF-fel dönt arról,
hogy a következő napon szükséges-e tűzgyújtási tilalom kihirdetése, vagy nem. A
tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) a közzétételtől a visszavonásig (a helyzetben
bekövetkezett változás kihirdetéséig) él. Az említett honlapokon napi frissítéssel
megtekinthető, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom (megállapított fokozott
tűzveszély). A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről a NÉBIH EI által
készített interaktív erdőtérképen találhat további információt.
III. Kerti munkákkal kapcsolatos hulladékégetéssel összefüggő szabadtéri tüzek megelőzése:
− Kertes ingatlanok tulajdonosainak körében nem ismeretlen a jelenség, mikor a tavaszi
időszakra kisebb-nagyobb mennyiségű szerves eredetű hulladék halmozódik fel
birtokukon. Mivel az ilyen jellegű hulladékok tárolása szinte minden esetben gondot okoz
a terület használójának és a rendszeres elszállítás sem minden településen megoldott, így
gyakran az égetés tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak.
− Égetés megkezdése előtt minden esetben tájékozódjunk a vonatkozó jogszabályokról és
törekedjünk azok maradéktalan betartására.
− Az irányított égetést lehetőleg ne egyedül végezzük, hiszen ezen megoldás komolyabb
veszélyforrás is egyben, gondoljunk csak a tűz szomszédos területre, épületre történő
átterjedésére. Fontos tehát, hogy az égetni kívánt száraz anyag jól el legyen határolva
éghető anyagoktól, épületektől. A védőtávolság megválasztásakor vegyük figyelembe a
hulladék mennyiségét, illetve a meteorológiai körülményeket. A tűz avarszinten történő
terjedésének megakadályozására készítsünk védőszántást, kisebb kertekben távolítsuk el a száraz aljnövényzetet az égetés környezetéből. Az égetés teljes időtartama alatt álljanak rendelkezésünkre a tűz terjedésének megakadályozását, annak oltását elősegítő eszközöket
(lapát, villa, vizes hordó, homok, oltó készülék stb.) lehetőségünkhöz mérten tartsunk
készenlétben mobil telefont segítségkérés céljából.
− A könnyed, parázsló szerves anyag maradványokat a már viszonylag alacsony sebességű
szél is képes magával ragadni és néhány méterrel arrébb, az általunk gondosan kivitelezett
védőszántáson túl a száraz növényzet közé lerakni. Ezen tüzek eszkalálódása veszélyt
jelent mind anyagi javainkra, mind az emberi életre. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az
égetés megkezdése előtt mindenképpen vegyük figyelembe a fentebb már említett időjárási
körülményeket.
− Az égetés befejeztével gondoskodjunk a tűz megfelelő oltásáról, külön figyelmet szentelve
a parázsló részekre, hiszen a hamu alatt akár több nap elteltével is találhatunk izzó szerves
anyag maradványokat.
Az OTSZ vonatkozó előírásain kívül további a tűzvédelemmel összefüggésben hatályban lévő
speciálisan az erdőkre vonatkozó előírások is hatályban vannak, melyek szintén további
intézkedéseket írnak elő a tűzesetek elkerülése érdekében.
Összegzésként elmondható, hogy az égetést a tőlünk elvárható legnagyobb gondossággal végezzük. Készüljünk fel a váratlan helyzetekre, amennyiben úgy látjuk, hogy nem vagyunk képesek megfékezni a tűz átterjedését, vagy tűzesetet észlelünk, az anyagi javak és az emberi élet védelme érdekében, a lehető legrövidebb időn belül kérjünk segítséget a tűzoltóságtól a 112-es segélyhívó számon.
Gerebenics Károly tű. ezredes
tűzoltósági tanácsos
kirendeltség-vezető