Geszteréd története a kezdetektől
Geszteréd 1100 éves község, magyar lakossága akkor regisztrálódott.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Hajdú-Bihar megye határa közelében terül el.
A község földrajzi adottságai meglehetősen mostohák, területének nagyobb részét futóhomok borítja, de bőven találunk mocsaras, vizenyős területeket is.
Történelem előtti időszaka az újkőkorra vezethető vissza. (Csallány Dezső ásatásai a megyében először itt voltak.) Kora bronzkori leleteket is találtak a Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak.
A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szabja több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében.
A község elnevezésén nagy vita van. Legelőször a papi tizedlajstromba „Kestred” néven említik. Majd később az 1333-asban „Kestered” néven szerepel. A „József által elrendelt” katonai felmérés, a Josephinishe Anfuahme „Geszte-Rét”-ként szerepelteti. Az 1738-as község pecsétjén ugyancsak Geszterét szerepel feliratként.
A község említése 1237-ben történik a Váradi Regisrumban.
Többet tudunk meg a Kállai család levéltárából. Kiderül, hogy a Kállaiak és a geszterédi családok állandó háborúskodásban voltak . Biri Tamás konfliktusba keveredett Geszterédi Lászlóval és a kiskirályok korában perre mentek. Ennek az lett a vége, hogy Biri Tamás 12 jobbágya elhajtása miatt bosszút állt és még a templomot is felégette. Elvitt egy csomó jobbágyot házastól együtt. A házak fából építettek lehettek, amit könnyedén el tudtak vinni szekérrel. A geszterédiek továbbra is perben álltak egy „Kerekjez” nevű földrész miatt.
Geszterédi László, mint alispán , hatalmaskodása során megtámadta egyszer a kállói vásárt és ott több embert megsebesített, egyet meg is ölt, kirabolta a vásárt ezért Nagy Lajos jószág és fővesztésre ítélte, elkobozta tőle a birtokot . Azt már nem tudjuk meg, hogy kivégezték-e vagy sem.
Ezután a birtokot a Czudar családnak adományozták 1388-ban az Aba nemzetség leveréséért. A birtok egészen az 1450-es évek végéig az ónodi Czudarok birtokában volt, amikor is a Czudarok összeesküdtek Mátyás ellen (ez volt a humanisták összeesküvése) és új birtokosa lett a területnek, a Palágyi család. Palágyi Jánosnak adományozták, aki főajtónálló mester volt Mátyásnál.
Az 1574-es dicialis összeírás szerint a falu elpusztult, néptelen. Lakosai a török elől menekültek el.
Egy Zsigmond–kori oklevél is említi a községet az 1400-as évekből, pontosan 1427-ben, „pogánysír”-ként. Az 1514-es évek irataiban is szerepel a község. Máté pap vezetésével keresztesek jártak a vidéken és közéjük keveredett egy nemesember, Nagy Antal, aki Micskén fosztogatni kezdte a parókiát. A geszterédiek meggyanúsították és tette be is igazolódott a holmik megtalálása után.
1552-ben, 58-ban a község neve még szerepel egy panaszos oklevélben, ahol Balkányi, Gerényi és Bei jobbágyok panaszkodnak a vármegyéhez, hogy az aradi, várdai, tokaji katonák Kállóból kijövet kertjeiket feldúlják, lányaikat, asszonyaikat bántalmazzák, ők magukat megverik, jószágaikat elhordják. Ezek a végvári katonák nem kaptak zsoldot és fosztogatni kezdtek.
Az 1600-as években a Calnonica Visitatioban található, hogy a Bocskai felkelés idején, a templom romjait, a kállói vár bástyáinak javítására hordták el. Egyetlen kő maradt meg belőle, egy oszlop záró körmei-palmettás mintásak.
Geszteréd a tatár pusztítás után még 1720-ban is pusztaként szerepel, és csak az 1700-as évek közepén települ újjá, de már nem a korábbi helyén.
A Rákóczi szabadságharc után Vaji birtok volt. Vaji Ádámtól veszik el a birtokot és adják a Kállaiaknak és a Károlyi családnak (Károlyi gróf Szatmári békében nyújtott teljesítményéért) és egy erdélyi katonatisztnek, Vinklersteini Vinklernek. Vinkler János a Szabolcs megyei nemesek egyik alvezére volt Vaji tábornok mellett. Napóleon ellen lépnek fel Győrnél 1809-ben. Ő alapította a római katolikus templomot.
Ezután a községben nagyon sok bérlő telepedik le, a főurak földjeiket kiadják bérlőknek. A Goldsteini és Csillag családok bérlik a grófi , földesúri földeket és nagyon sok dohányos és taxális nemesember érkezik Geszterédre. Már egy 1804-es anyakönyvben szerepel egy bizonyos Szabó István nobilis, aki fia még esküvőjén így szerepel, de öt évvel később már mint uradalmi cseléd, vagyis időközben tönkrement. Hiába van meg a nemesi levele, a szabadságharc utáni átrendeződésben elszegényednek.
Egy 1800-as térképen Geszteréd „Hanzel szigete”-ként szerepel. A községet víz vette körül, csak télen lehetett száraz lábbal megközelíteni. az 1800-as években a református anyakönyvekben az áll, hogy kilenc halászmester volt a faluban. Ez azért sok, mert 1-1 beosztása alatt 30-40 ember dolgozott. mindez arra mutat, hogy a halászatnak nagy jelentősége volt az életükben. Halásztak, vadásztak, madarásztak, jeget vágtak. Előkerült egy múltszázadbeli jégcsákány is amivel vágták a jeget.
Az első világháborút megelőző és kévető időben nagyon sokan kimentek Amerikába. Ettől az időtől kezdve az emberek egyre több földet kezdtek venni. Addig, kb. az 1920-as évekig jóformán senkinek nem volt földje.
Geszteréd az 1930-as kisközség a nagykállói járásban. Hozzátartozik: Fényestag, Füzesrét-tanya, Gencsytag, Gyűrűshegy, Kálmánchelyi-tanya, kistag, Nyíritag, Reviczkytag, Szállásföld, Szondy-tanya, Szőlőkehegy, Újtanya, Vitézitelek.
Területe: 6026 kat. hold. Ebből szántó 5096, kert 8, rét 341, szőlő 52, legelő 151, erdő 139, nádas 22 és terméketlen terület 216 kat. hold. Lélekszáma: 2153 (férfi 1065, nő 1088) fő, mind magyar nyelvű. Vallásra 1006 római katolikus, 678 görög katolikus, 361 református, 66 evangélikus, 42 izraelita. Lakóházainak száma: 323. Római katolikus temploma 1811-ben épült, református temploma 1805-ben. Tanügyét egy római katolikus és egy református elemi népiskola látja el Főként őstermelőlakói lakják akik jobbára törpe- és kisbirtokosok. A község állandó piaca Balkán 6 km-re, gyógyszertára szintén itt van. Közorvosa Bökönyben, legközelebbi közkórháza Nyíregyházi 24 km. Vasútállomása Balkány, postaügynöksége helyben. Közjegyzőség Érpatakon van.
Lelkészek: Szenessy Zsigmond római katolikus és Bálint János református.
Földbirtokosok: Goldstein László, Lichtman Ernő, Lichtman Béla, Csillag Herman, Csillag Ede, özv. Goldstein Henrikné, Tomory Dezső, Kálmánchey Dezső.
Az első világháborús harcok hősi halottainak száma: 39. Az 1848-49-es önkéntesekről is találunk névsort.
A második világháború idején Geszteréd területén állították meg a szovjet csapatokat. 1944 október 21-től november 04-ig itt állandó harc folyt. Ugyanis az orosz csapatok áttértek, elfoglalták Nyíregyházát Dombrád környékéig kijutnak, de még három hadsereget, egy németet és két magyart bekerítenek. A német csapatok Újfehértó felől törnek át szabadítják ki a három sereget. Mindkét oldalról súlyos veszteségek voltak, de főleg a szovjet oldalról.
A harcok után megalakul a községben a korrupciós kormány. Megalakul a nemzetőrség és megindul a kommunista párt megalakítása.
A 1944 decemberében székelő ideiglenes kormány felhívása alapján 1945 februárjában a községben is megalakul a földosztó bizottság és elkezdődött a nagybirtokok felosztása. A községben 3500 kh. földet osztottak ki 530 parasztcsalád között.
1945 után alakulnak meg a pártok: Magyar Kommunista Párt, Nemzeti-Paraszt Párt, Kisgazda Párt, Brankovics Párt, Szociáldemokrata Párt.
Az 1949-es Népszámlálás idején a faluban az élet gazdasági téren fejlődésnek indult. A lakosság lélekszáma ekkor 2811 fő. A rétegződés egyoldalú. Jelentéktelen a nem mezőgazdaságból élők száma.
1952-ben alakul meg az első termelőszövetkezet Vörös Csillag néven, és sorra a többi, de hamar tönkre is mennek. Megalakul a DÉFOSZ. Ennek az elnöke volt Kis Simon. Nagy szerepe van a község fásításának megindításában. Fákat hozatott, vezetésével fasorokat, erdőket telepítettek, amiket később teljesen kiírtottak.
1956-ban a termelőszövetkezetek teljesen megszűnnek csak a Kálmánchelyi tanyán maradt meg egy kisebb TSZ. Az 1956-os forradalom során itt is tüntetések voltak és begyűjtési papírokat égettek el. A helyi vezetők közül sokan a szovjetekhez menekültek a település ez idő óta kezdett fejlődni.
1957, 59. két tantermes iskola és nevelői lakás épül, 1964-ben orvosi lakás rendelővel, 1965-ben óvoda, 1968-ban Kultúrház-mozi épül, új óvoda épül 1974-ben, Vízmű 1975-ben, tornaterem épül 1980-ban.
Minden utca pormentesített, néhol hiányzik még a csatornázás, de már a telefont is bevezették.
Forrás: részletek Varga Gyula honismereti kutatásának jegyzeteiből