Geszteréd 1100 éves község, magyar lakossága akkor regisztrálódott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, Hajdú-Bihar megye határa közelében terül el.
A község földrajzi adottságai meglehetősen mostohák, területének nagyobb részét futóhomok borítja, de bőven találunk mocsaras, vizenyős területeket is.
Történelem előtti időszaka az újkőkorra vezethető vissza. (Csallány Dezső ásatásai a megyében először itt voltak.) Kora bronzkori leleteket is találtak a Tomoryban, a mai Kossuth utca területén a katolikus templomig szarmata település létezett. Több pénzérmét, sírleletet találtak már itt. Hadrianus korabeli pénzérmék jelzik, hogy kb. ekkor telepedtek le itt a szarmaták. A honfoglalást megelőző időszakban nagy valószínűség szerint ők laktak ezen a területen, a dákokkal és a rómaiakkal vívtak harcokat. Sok római kori pénzérmét is találtak. A honfoglalás kori leletek közül legjelentősebb az aranyszerelékes szabja több más lelettel, melyet 1927-ben találtak meg a mai Nyíri tanyán. Ezáltal a község neve az egész Földön ismertté vált a régészeti irodalom ismerői körében. Első írásos emléke a VÁRADI REGEESTRUM-1237.által említett lólopás ügyében fordul elő,ahol a Pristaldus (felügyelő személy)GUESTERED nevű személy volt Majd a pápai tizedjegyzékben "Kestred","Kestered" néven jegyzik a község nevét Valószínű,hogy német anyanyelvű egyén végezte az összeirtás,mert az azonos idejű Anjou-kori okmányokban Geztred,Geztered néven-G betűvel jelölik,ahol nem lágyul a G-K-ra,mint a németben. A "szlavofil" korszakban (az 1950-es évek) szláv személynévnek interpretálják. Volt egy másik verzió is,ahol Nyárády Mihály volt múzeumigazgató a 1940 táján úgy vélte,hogy ez egy RÉV volt egy diófás részen-mivel a g e s z t diófát jelent. Abban az időben pedig erre kanyargott a Fluvius Kallo-azaz a Kálló folyó. Igy aztán azt gondolta,hogy ez a DIÓFÁS RÉV lehetett,ahol a rév-régy-réd-re hasonult. A mai álláspont szerint az "Első katonai felmérés") által megírt nevek hasonlítanak legjobban a régi névalakhoz.Mivel szerepel a térképen egy Geszte-rét nevű terület,ez szabad fordításban "Diófás-rét"-nek felel meg. Ezt a feltevést igazolni látszik a Csermely Tibor-Takács Péter által kiadott "Pecsétnyomatok és címerek "c.munkájában látható adatok Ott szerepel a címerrajz fölött a GESZTERÉT-1786 felirat,továbbá a pecsétnyomaton ez:GESZTERÉT -Ó1786 -KÖZSÉG -UJ1871 -PECSÉTJE. Többet tudunk meg a Kállai család levéltárából. Kiderül, hogy a Kállaiak és a geszterédi családok állandó háborúskodásban voltak . Biri Tamás konfliktusba keveredett Geszterédi Lászlóval és a kiskirályok korában perre mentek. Ennek az lett a vége, hogy Biri Tamás 12 jobbágya elhajtása miatt bosszút állt és még a templomot is felégette. Elvitt egy csomó jobbágyot házastól együtt. A házak fából építettek lehettek, amit könnyedén el tudtak vinni szekérrel. A geszterédiek továbbra is perben álltak egy „Kerekjez” nevű földrész miatt. Geszterédi László, mint alispán , hatalmaskodása során megtámadta egyszer a kállói vásárt és ott több embert megsebesített, egyet meg is ölt, kirabolta a vásárt ezért Nagy Lajos jószág és fővesztésre ítélte, elkobozta tőle a birtokot . Azt már nem tudjuk meg, hogy kivégezték-e vagy sem. Ezután a birtokot a Czudar családnak adományozták 1388-ban az Aba nemzetség leveréséért. A birtok egészen az 1450-es évek végéig az ónodi Czudarok birtokában volt, amikor is a Czudarok összeesküdtek Mátyás ellen (ez volt a humanisták összeesküvése) és új birtokosa lett a területnek, a Palágyi család. Palágyi Jánosnak adományozták, aki főajtónálló mester volt Mátyásnál. Az 1574-es dicialis összeírás szerint a falu elpusztult, néptelen. Lakosai a török elől menekültek el. Egy Zsigmond –kori oklevél is említi a községet az 1400-as évekből, pontosan 1427-ben, „pogánysír”-ként. Az 1514-es évek irataiban is szerepel a község. Máté pap vezetésével keresztesek jártak a vidéken és közéjük keveredett egy nemesember, Nagy Antal, aki Micskén fosztogatni kezdte a parókiát. A geszterédiek meggyanúsították és tette be is igazolódott a holmik megtalálása után.
